Amikor az ég ölel

Amikor az ég ölel

 

Ma reggel a Nap rám nevetett,
mint isten, ki tudja: van remény,
arany-ujjával szívemhez nyúlt,
s dal lett bennem a szenvedés.

Fölzeng a föld, mint hárfa húrja,
melyet régóta nem simít kéz,
de most az Ég nagy, meleg karja
ringat, mint anyja a gyermekét.

A fák csókos lombbal hajolnak,
madár imádkozik fönn nekem,
s én, a régi bús-kopott vándor,
hálát adok, hogy lélegzem.

Mert tavasz van, s minden sebből
most virág nő – szép, fényes ég!
Ma nem sírok: ma hiszek újra,
s napfény hordja a versem még.


Tóth Brigitta
Author: Tóth Brigitta

Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki az írásban és a művészetekben találja meg a világ valódi jelentését. Minden szó, minden mondat egy apró darabja annak a végtelen mozaiknak, amelyet az élet formál körülöttem. Az alkotás számomra nem csupán kifejezésmód, hanem egy utazás – egy belső táj, ahol a gondolatok szárnyalhatnak, és az érzések formát ölthetnek. Művészetemben az érzelmek finom szálait igyekszem megragadni. A vers az a tükör, amelyben a lélek színei tükröződnek, a próza pedig a világ szépségét és árnyait meséli el. A festészet titkai, a színek és formák harmóniája mindig is lenyűgöztek, és sokszor ezek a hatások köszönnek vissza az írásaimban, ahogyan a szavak is megpróbálnak egy-egy képet, egy-egy pillanatot megörökíteni. Szeretem a csendes, ámde mélyebb rétegeket keresni az életben: a törékeny, de erős emberi kapcsolatokat, az érzelmek árnyalatait, a finom, szinte észrevétlen szépséget, amit a legtöbben hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. A művészetek azok a kulcsok, amelyek segítségével beléphetünk a lélek legmélyebb zugaiba, és talán egy kicsit jobban megérthetjük magunkat és másokat. Ez a blog az én kis világom, ahová meghívlak benneteket is. Itt megosztom veletek az alkotásaimat – verseimet, történeteimet, érzéseimet –, és remélem, hogy együtt egy olyan közösséget alkothatunk, ahol a művészet nem csupán...

1
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Szekeres Zsanett

Ringató

  Ringató Nyakig a vízben A gondok végre a kislábujjamig sem érnek Gondtalanul ringatózom Átmos a tenger Sejtről-sejtre épül belém a só Megfáradt testem új

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

léteposz…

    felütés:   „létezem. létezem… azáltal is, hogy létezem? vagy más által is létezem? s ki vagyok én? én, ki magamban és másban is

Teljes bejegyzés »

A magányos pásztor

A magányos pásztor   A magányos pásztor, ki egy éve elment, Az angyalokkal táncol, szíve megpihent. A fájdalmáról sohasem panaszkodott, Elfáradt, megpihent, s csendben távozott.

Teljes bejegyzés »
Hírek
Zsoldos Árpád és Adrienn

Novellák 2026. – szépirodalmi pályázat

„Novellák 2026.” antológia és színpadi műsor az Irodalmi Rádió fennállásának 24. évfordulójára az Irodalmi Rádió pályázata Lehetőség az Irodalmi Rádió 2026. évi születésnapi novelláskötetében való

Teljes bejegyzés »

A fény három árnyalata

Három lélek, három különböző múlt, vakító délutáni napsugár a szabadban. Ha behunyom a szemem, csak a halk, közös szuszogást hallom. Három apró test lélegzik egyszerre,

Teljes bejegyzés »

A szeretet horgonyai

A szoba parkettáján egyre gyorsuló, apró kopogás hallatszik. Jennyi az, a falka legrégebbi tagja, aki három hónapos kora óta a legnagyobb támaszom a világban. Ő

Teljes bejegyzés »