kedves Rita, az érzés miatt…, ha a csend ölel: végtelen a tér, nincs idő…
s a Föld is csak egy pont, mint a Jupiter, vagy a Hold. szeretettel köszönöm: Zoé

kedves Rita, köszönöm szépen.
boldog, aki menthet, és az is, akit megmentettek. 🙂
én is hármat számolok az etetésnél (mindhárom mentett).
szeretettel: Zoé

kedves Rita, köszönöm szépen! a történet szépen továbbszövődött. a vége, az már a Te történeted, és örülök, hogy örömöt leltél benne. 🙂
szeretettel, Zoé

a csendben,
amelyben lépek,
minden nyomban még,
érzem melegét,
s a hó alatt szunnyadó
föld melegét…

van, volt, lesz: „érzésekből hangulat, hangulatból hang fakad” és örülök annak is, hogy tetszett a lebegés, az egyszerű „érzésben levés”.

köszönöm, kedves Rita.

köszönöm szépen, kedves Gábor. igen, valóban az utóbbi a „megfejtés”.
e belső világ zenéje soronként, szóról szóra „kihallatszik”, és eszerint nemcsak hallgatható, hanem meg is hallható minden érzés, ami akkor hangként megszólalt.

köszönöm szépen, kedves Rita!
a darab: több, különböző korú gyerek hangján szólal meg. előadás közben, a hátam mögül és oldalról is „körbevett” a narráció.
mindenképpen növelte a darab értékét, amely önmagában is nagyszerű, de így, a gyermeki rácsodálkozásokkal még kedvesebb volt.
szeretettel: Zoé

nagyon szépen köszönöm, kedves Gábor.
mind bennem élő részek, e képek.
végül gondolat leszek, maradok, illanok…

kedves Erzsébet, köszönöm szépen.
örülök az átélt érzés-élménynek, a lelkinek is, és ha megihlet, írd ki magadból…
üdvözlettel: Zoé