-
Horváth Attila
Írások
A világ tetején
Kicsi és csillogó szemek, Sustorgó boldog saruk. Rizses tenyérbe szoruló Malák, Zengő tálak szabta lendület. Rám tekintő, kíváncsi félszeg mozdulat, Nyíló táska, cukrok, tollak. Oda...
Szent és Te
Felkavart, hó fúta, hatalmas rengeteg, Mese szememben, mosolyt szül keblemre. Csend szőtte fergeteg, Álmos kísértet ordasként közeleg, Féktelen jókedvem, vinnyogva kiszakad, Koma, mit akarsz..? Duruzsló...
Fekete tető
Fekete tető, csillagok alatta, őszi illata van az avarnak. Komor tekintetű lámpavasak hada, sietős koppanás, sarkak haladnak. Bújó árnyék függönyt igazgat, utca mélyén macskák...
Éjjeli tanúság
Kicsavart fák közt, zengő harmaton átsejlik a vörös Hold, Feszengő lények kaparják szemöldök árnyukat a kormos égre. Vedres bimbó, cseng és olvad, kapaszkodik a végtelenben....