kedves Rita, köszönöm.
de egy kis kiegészítéssel élnék: mindenkinél, mindenkiben lapulnak kincsek, ám többnyire csak akkor döbbenünk rá, hogy mekkorák, amikor elveszítjük azokat – szerintem…
„Hol repdesek, hol padlót fogok”: kedves Rita, így van ez jól, addig, amíg így van! gratulálok a negyedikhez is – sok örömet kívánok neked általuk, nekünk pedig az írásaidban: Gábor
de aztán átfutott bennem egy kép: egy kedves, mosolygós szemű, szeretetteljes nagymamát láttam magamban, 80 kicsinyke gyertya mögött ülve boldogan, aki kicsit „át”érzékenyülve emlékszik vissza a hogy-is-voltra – mint-is voltra, és talán innen erednek kedves szavaid.
igen, tizen-húsz éves koromban elég intenzív érzelmi életet éltem én is, úgyanúgy, mint alighanem legtöbbünk, akik voltak már fiatalok, szerelmesek, s na meg persze csalódottak is. kicsit ezért is hozakodok elő ezekkel a réges-régi írásaimmal: hátha akad, akiben elfeledettnek hitt, ám mégis élő emlékeket idéznek fel.
és úgy tűnik, ebből a szempontból mindig számíthatok rád!
jó-jó-jó! de mégis: leterít, vagy felterít? kiterít, vagy beterít? a négyszer 8 tagos sorokba szedett megoldást „kimerít(ő)” jelszóra kérjük a kiadóba… 🤗
kedves Rita, köszönöm.
de egy kis kiegészítéssel élnék: mindenkinél, mindenkiben lapulnak kincsek, ám többnyire csak akkor döbbenünk rá, hogy mekkorák, amikor elveszítjük azokat – szerintem…
Gábor
„Hol repdesek, hol padlót fogok”: kedves Rita, így van ez jól, addig, amíg így van! gratulálok a negyedikhez is – sok örömet kívánok neked általuk, nekünk pedig az írásaidban: Gábor
a kincs, ami nincs, olyan kincs, ami volt, de már nincs. de, szerencsére lett helyette másik…!
kedves Rita,
már megint majdnem zavarba hoztál.
de aztán átfutott bennem egy kép: egy kedves, mosolygós szemű, szeretetteljes nagymamát láttam magamban, 80 kicsinyke gyertya mögött ülve boldogan, aki kicsit „át”érzékenyülve emlékszik vissza a hogy-is-voltra – mint-is voltra, és talán innen erednek kedves szavaid.
igen, tizen-húsz éves koromban elég intenzív érzelmi életet éltem én is, úgyanúgy, mint alighanem legtöbbünk, akik voltak már fiatalok, szerelmesek, s na meg persze csalódottak is. kicsit ezért is hozakodok elő ezekkel a réges-régi írásaimmal: hátha akad, akiben elfeledettnek hitt, ám mégis élő emlékeket idéznek fel.
és úgy tűnik, ebből a szempontból mindig számíthatok rád!
köszönettel: Gábor
kedves Rita, milyen jó lenne, ha te is beneveznél ezekbe a lehetőségekbe!
kedves Rita, köszönöm kedves soraidat. örömmel látom, hogy újra régi az olvasási kedved és az aktivitásod!
😇
hm.
„én még itt vagyok veled,
s te még itt vagy velem.
én még itt vagyok neked,
s te még itt vagy nekem.”
( https://irodalmiradio.hu/2024/12/14/en-meg-itt-vagyok-veled/ )
örömmel vettem, hogy ez az írásom megjelent az Irodalmi Rádió „Farkaszemet nézni a csillagokkal” című verses antológiájában.
köszönöm.
örömmel vettem, hogy ez az írásom megjelent az Irodalmi Rádió „Farkaszemet nézni a csillagokkal” című verses antológiájában.
köszönöm.
jó-jó-jó! de mégis: leterít, vagy felterít? kiterít, vagy beterít? a négyszer 8 tagos sorokba szedett megoldást „kimerít(ő)” jelszóra kérjük a kiadóba… 🤗