Mint ahogy a tarka szirmokkal nyíló virágok között szálldogál A sárga napfényben dolgos, vígan zümmögő méhecske s katica, Mint ahogy a zöldellő lombkoronás tölgyesek...

Viharos hullámzó tengeren a lelkem háborog, Fényesen csillogó egek alatt a szívem dobog. Érző, élő vagyok köztetek én is, Nap, eső vagy villám lennék magam...

  Minap kósza emléke pillanatként suhant át elmémen. Láttam s kérdeztem: mily fordulatokkal alakult élete? Öröm s szerelem, vagy könny s félelem? Hogy szövődött a...

Lármáknak dübörgését harsogják a szellők a világban. A szellőkből süvítő szelek formálódnak s nagy viharok. Háborgások, heves indulatok, gyöngyöket törő hangok. A béke galambja messzire...

Mit ér a lágy dombokkal, ékes hegyekkel tarkított vidék, Ha bennük csak sziklás üres barlang rejlik forrásvíz nélkül? Mi kincs lehet a sík víztükörként elterülő...

Hol az én világom van, nem vagyok idegen, ha rám néznek. Ott magamat nem egy eltévelyedett emberkének érzem. Ott nem szürke felhőkbe burkolt kezek szorongatnak...

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,...

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban...

Ha kopott tollamból már csak csorognak papírra a rímek, Vagy ha már posztumusz soraim között bújik meg a lelkem, Önre akkor is mély tisztelettel s...

Ott vagy mikor aranyló csillagok ragyognak kezemben, Tarka virágok virítanak a lelkemnek mezején, S az illatuk, szivárványos ruhájuk nyitnak meg engem, S csak nevetni tudnék...