-
Képíró Angéla
Írások
Tiszta lappal
Egy kérdés ott lapul a néma csöndben, örökérvényű, birtokba vette a végtelen: ha tágul a tér, mit még látni vágyom, a szűkülő idő vajon kegyes...
Az idő megáll
A pult mögött kávédaráló duruzsol, barnára pörkölt babszemek illata száll. Az asztalok közt sápadt fény honol – egy kávéház, amiben az idő megállt. Odakint...
Rajzold meg magad
Mielőtt az álmod képei búcsút intenek, elhiszed, hogy kis figurái sérthetetlenek. Eszmélni kell, szemed varázsütésre felpattan, mert nem szabad elidőznöd a szabálytalanban. Csak...
Hosszú séta
Lépés lépés után, kimért lassúsággal, tavaszi kabátban, kezében sétabot. A Tuileriák fái között a kertben szél lengeti a gyenge virágillatot. Ahol a sétány véget...
Megszentelt helyek
Régi kolostor harangtornyában néha még megszólal a rozsdás kis harang. A nemlét csendjét nem zavarja már rajta kívül sem ima, sem más földi hang. ...
Mikor majd újra hiszel
Építs templomot lelked összetört darabjaiból, vagy egy üvegházat, melybe fény és meleg szorul. Vonulj vissza oda, ha olykor túl zajos a világ. Kell egy menedék,...