-
Képíró Angéla
Írások
Akaromtól szeretnémig
Én is akartam. Kezdetben. Mikor körülöttem mindenki akarni vágyott. Belenőttünk a korunkba, és át akartuk ölelni az egész világot. De valahogy sehogy sem ment,...
Szeretni jöttem, kedves
Szeretni jöttem, kedves, most, mikor még épp csak kezdenek éledni a téli fák. Magammal hoztam neked a fénylő nap sugarát, s a nyári violák illatát....
Egyedül a parton
Csillagtalan az éj, mintha vihar készülne. Nem látszik, hol ér véget a tenger, s hol kezdődik az ég. A világítótorony fénye csak lopva rajzolja meg...
Szerettük a csendet mind a ketten
Szerettük a csendet mind a ketten. A padon ülve néztük a nap sugarát, ahogy a nedves aszfaltot fényében fürdette, s ránk villantotta tűzforró mosolyát. ...
Mondd, volna kedved?
Mondd, volna kedved elűzni a tél komorságát, s varázslót játszani szüntelen? Jól megmártózni farsang kápráztató havában, elképzelni, hogy az végtelen? Hogy hol a napfény?...
A sivatag virágai
Hideg csillagokkal fedett didergő éjszakákat váltanak fel perzselő sivatagi nappalok. A szemet vakító fényben örvénylő szél cikázik, ujjaim közt pereg az idő, s a forró...
Mondd, hogy lehet még
Mondd, hogy lehet még szép a világ, mikor a nap már utat se tör a ködön át, s a fák ágai, mint kiöntött barna festék...
Álmomban hegyi patak voltam
Álmomban hegyi patak voltam. Hűvös, tiszta, szép. Ringattam a hegyóriások hideg leheletét. Ködből szőtt párájukat, ami ott szállt felettem, játszva magamba szippantottam, s megszelídítettem....