-
Lászlóné Háló Erzsébet
Írások
Magammal viszem…
Magammal viszem… A Centrál Színház előadására már hetekkel előtte megvettük a jegyeket. A keresztlányommal nagy színházrajongók vagyunk. Budapest és Sopron nem olyan nagy távolság, ha...
Storyville Jazz Band
Storyville Jazz Band Egy tizenéves srác esőben, hóban, napsütésben délutánonként az iskola után sietősen szedte a lábát Sopron központjából a mesés Lőverekbe. Nem a táj...
A jelen (7)
A jelen… Ide figyelj, Te pici lány! Elmesélek neked egy történetet. Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a Nagyapád és a Nagymamád még fiatal volt, a jeles...
Kinyílt egy ablak (6)
Kinyílt egy ablak… Amióta kimondták a visszavonhatatlan ítéletet, kilenc év telt el és ebből teljes ápolásra a férjem hatodik éve szorul. Fürdetjük, öltöztetjük, pelenkázzuk, etetjük...
A sorsdöntő vizsgálat, amely darabokra törte a reményt (5)
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” /Tamási Áron/ A sorsdöntő vizsgálat, amely darabokra törte a reményt A klinikán beállították a férjem...
Gyógyítani csak a jó emberek tudnak! (4)
„Isten kezében oltókés” (ismeretlen) Gyógyítani csak a jó emberek tudnak! A férjem tétován és remegő lábakkal álldogált az ágy mellett. Én a személyes...
Predesztináció, eleve elrendelés… (3)
”Az élet inkább birkózáshoz, mint tánchoz hasonlít, mert felkészülten, sőt rendíthetetlenül kell állnunk minden eshetőséggel, a váratlannal szemben is. /Marcus Aurelius/ Predesztináció, eleve elrendelés…...
Véletlen és tudatosság (2)
„A nyár óriási talpa hihetetlen Gazol, virágok nyakszirtjére lép; Én csak magamhoz voltam kegyetlen. Én soha nem adtam fel a reményt.” (Csukás István:...