-
L. Nagy Erzsébet
Írások
Kislány virággal a kezében… (Anyám emlékére)
* Áll a kislány virággal a kezében… szeme lehúnyva, lehúnyva egészen. szép haja vállára omlik, ajkára piros mosoly illik, de mégsem mosolyog… a kislány félszegen,...
Csillaglesen
* Szellő rebben, a Hold ragyog – csak én vagyok meg a csillagok. Nyújtózkodom, bemérem, hátha valamelyiket elérem. De mindegyik oly messze van, s én...
Bárányvers
* Fekete bárány – suttogták Fekete bárány – harsogták Fekete bárány – aláztak Fekete bárány – becsaptak Fekete bárány – elestem Fekete bárány – felkeltem...
Hangulatvers
* Hullámzik a kedvem, lépek, jól vagyok, hullámzik a kedvem, lépek, roskadok. Lelkem szárnyal, boldogan hív táncra, majd a sötét jár át, s fűz rabláncra....
A semmiről sem szóló vers
* Mentem, mendegéltem, odaértem, széjjel néztem. Megéltem, hogy célt értem! Nem féltem, nem henyéltem. Sorban mindent megszemléltem, megméregettem, s azt véltem, még sikerül időben...
Az ősz hangulatai (Nagyanyámnak)
* Eljött megint az ősz, s vele újra fel-felbukkant a sok régi emlék; ahogy évről évre… hm… ilyenkor mindig nosztalgiázom, de én cseppet sem bánom:...
Eszperente rege
* Eme eset, melyet ezennel elzengek nektek, velem esett meg szeptemberben. Egyszer lelkesen, egy szem fekete pendelyben meg felette veres pettyes dresszben, elmentem Debrecenbe,...