„Tavalyi szép napok rongyosra ázott
emlékei feszülnek neki az arcomnak.”
Nagyszerűek ezek az emlékek, még jó, hogy élnek. Szerintem gyarlók maradunk mindvégig, amíg élünk, de igyekezhetünk jobbá válni, ami olykor akár sikerülhet is.
„Tavasszal a madárdal legyen őszintén
vidám, s mi leljünk vidámságra úgyszintén!”
Így igaz, a versek nem veszítenek az aktualitásukból, mert az ember gyűlöletkeltő, önző és érdek. A másik fájdalma, gyásza, bánata, nyomorúsága nem számít és mégis sokakat maga mellé állít a hamis vádaival.
Nagyon negatív képet festettél le a szilveszterre gondolva. Nem mindenki részeg, és nagyon sokan vigyáznak a kutyákra, hogy ne meneküljenek el. Nekem cicám van, itt él velem a lakásban, akkor se megy ki, amikor csend van és békesség. A jó időben tavasszal-nyáron-ősszel, ha van kedve igen, ha nincs, senki se küldi ki. Inkább almozok utána. Jó dolga van nálam. Ugyanez a helyzet sok család kutyájával. Beviszik pincébe, lakásba, vigyáznak rája. Aki pedig élvezni akarja az év utolsó napját, had tegye! Mindeki másképp örül és máshoz van kedve.
Tudod, hogy az állattartás felelősséggel is jár. A koromból adódóan elhatároztam, hogy ha Lady eltávozik a földi létből, akkor nem fogadok be több cicát. Sehová – még kórházba se – tudok menni, a nélkül, hogy ne szerezzem meg azt a személyt, aki gondoskodni fog róla és akkor is hiányzom neki. Kötöttség, melyet egy bizonyos korban már nem szabad felvállalni. Talán túlélem, talán nem, de az biztos, hogy ő lesz az utolsó cicám nekem.
És értem, mert én mindig kereslek és tetszenek a verseid. Igen, az őrület nem szűnt meg, az mindig aktuális marad, hiszen az ember a legborzalmasabb lény a föld kerekén. Még hogy segít? Embert gyilkol, fájdalmat, veszteséget, nyomorúságot okoz és teszi mindezt álarc mellett és sokan csatlakoznak a téveszméhez.
Neked viszont nagyon boldog és békés, szeretetteljes 2026-os évet kívánok!
Remek történet volt. Az ember fiatalon, akár a negyven évest is öregnek tarja, aztán, hogy túléli e kort, rájön arra, hogy valójában fiatal és szép volt. Aztán sajnos, vagy szerencsére gurulnak tovább az évek. Betölti a hetvenet, a nyolcvanat és igen, szeretne még szép lenni, persze a maga nemében. Már csak egykori maga miatt is, meg ha már él?
„Tavalyi szép napok rongyosra ázott
emlékei feszülnek neki az arcomnak.”
Nagyszerűek ezek az emlékek, még jó, hogy élnek. Szerintem gyarlók maradunk mindvégig, amíg élünk, de igyekezhetünk jobbá válni, ami olykor akár sikerülhet is.
Szeretettel: Rita
„Néha érte élünk,
néha ő él értünk;”
Igen, és míg tehetjük tegyünk jót mindenkivel!
Szeretettel: Rita
„Tavasszal a madárdal legyen őszintén
vidám, s mi leljünk vidámságra úgyszintén!”
Így igaz, a versek nem veszítenek az aktualitásukból, mert az ember gyűlöletkeltő, önző és érdek. A másik fájdalma, gyásza, bánata, nyomorúsága nem számít és mégis sokakat maga mellé állít a hamis vádaival.
Szeretettel: Rita
Nagyon negatív képet festettél le a szilveszterre gondolva. Nem mindenki részeg, és nagyon sokan vigyáznak a kutyákra, hogy ne meneküljenek el. Nekem cicám van, itt él velem a lakásban, akkor se megy ki, amikor csend van és békesség. A jó időben tavasszal-nyáron-ősszel, ha van kedve igen, ha nincs, senki se küldi ki. Inkább almozok utána. Jó dolga van nálam. Ugyanez a helyzet sok család kutyájával. Beviszik pincébe, lakásba, vigyáznak rája. Aki pedig élvezni akarja az év utolsó napját, had tegye! Mindeki másképp örül és máshoz van kedve.
Szeretettel: Rita
„Szemed ragyogó csillogását
idézem.”
Meghitt, szép, romantikus gondolat.
Szeretettel: Rita
Köszönöm Zoé!
Tudod, hogy az állattartás felelősséggel is jár. A koromból adódóan elhatároztam, hogy ha Lady eltávozik a földi létből, akkor nem fogadok be több cicát. Sehová – még kórházba se – tudok menni, a nélkül, hogy ne szerezzem meg azt a személyt, aki gondoskodni fog róla és akkor is hiányzom neki. Kötöttség, melyet egy bizonyos korban már nem szabad felvállalni. Talán túlélem, talán nem, de az biztos, hogy ő lesz az utolsó cicám nekem.
Szeretettel: Rita
Kedves Erzsébet!
És értem, mert én mindig kereslek és tetszenek a verseid. Igen, az őrület nem szűnt meg, az mindig aktuális marad, hiszen az ember a legborzalmasabb lény a föld kerekén. Még hogy segít? Embert gyilkol, fájdalmat, veszteséget, nyomorúságot okoz és teszi mindezt álarc mellett és sokan csatlakoznak a téveszméhez.
Neked viszont nagyon boldog és békés, szeretetteljes 2026-os évet kívánok!
Szeretettel: Rita
Remek történet volt. Az ember fiatalon, akár a negyven évest is öregnek tarja, aztán, hogy túléli e kort, rájön arra, hogy valójában fiatal és szép volt. Aztán sajnos, vagy szerencsére gurulnak tovább az évek. Betölti a hetvenet, a nyolcvanat és igen, szeretne még szép lenni, persze a maga nemében. Már csak egykori maga miatt is, meg ha már él?
Szeretettel: Rita
Igen, képesek vagyunk szemeket látni a holdban, de ez csak a mi vágyainkban van.
Szeretettel: Rita
Remek gondolat. Érdemes megvalósítani.
Szeretettel: Rita