User banner image
User avatar
  • Veress Zita

Írások

Táncolnék

Még akartam mondani valamit, de már csak a csend hallgatott. Még akartam ķérni valakit, de valaki már rég itt hagyott. S én meghaltam minden reggel,...

Kávé, kontra én

Kávéházban ülve, kávét szürcsölve kissé elgondolkodok: vajon ki vagyok? Érek-e többet, netalán kevesebbet, mint a kávém, frissítő barátném? Hisz ha kell, ott van, nem holnap,...

Hiszem

Még hiszem az emberben a jót, a töretlen, öröktől valót. Hiszem, hogy a világ gyönyörű, fényes, táncoló tüzű. Hogy a korlátok nélküli, nem gonosz, és...

Az emberek törlik

Az emberek vésték ide a keservet, csak az emberek ölhetik meg. S míg kíntól vörösen bugyog el az élet, a felszabadítás csak a halál lehet....

Ismét ősz van

Anya, az ősz itt van ismét, a markomban melengetem. Anya, a szél a hangodat újra elhozta nekem. Anya, a lelkem tovább ment, de te mindig...

Maradj velem

Egyszer, ha valaki látva, út mellett összezúzva, egyedül, megsebezve, jönne, mellém ülve, sebeimet tisztítaná, lelkemet, ha forrasztaná megölelnél, s ha az te lennél, soha el...

Vigyél haza

Út szélén, ha látnál, porba hullva találnál, összetörve, meggyötörve, sárba fúlva, vérezve, mocskosan, vakon, kínnal arcomon, ordítva, könyörögve, érintésért esdekelve, főt hajtva, megalázva, nyílt szemekkel,...

Ne vigyél haza

Egy kérésem, lenne, ha valaki meglelne, útszélre dobva, gyötörve, taposva, ázva véres sárba, szemeim becsukva, ordítva némán, nyúlva kezed után, kérve, könyörögve, álnokul esdekelve, térdre...

Debreceni Hulladékgyűjtő

Debreceni Hulladékgyűjtő, szemétnek szánt köztemető. A hulladék utolsó útja, ahol nem számít már a múltja. Hogyan ragyogott fent a polcon, a dekára mért boldogsághormon. Gyönyörű...

Nyomok

Szavaink nyomot hagynak, akár a szél a tengeren. A hullámok elsimulnak, míg az örvények szédülnek a mélyben. S ha valaki arra úszna, az örvénybe belecsúszna,...
Megosztás
Megosztás
57