Iochom Zsolt: pár-huzam

eltelt
évek
szabad
szavak
hűség
hősök
emlék
képek
csókos
csokik
édes
mosolyok
ölelő
simogatás
micsoda
csodák
nagy
rakás
szer-
etet

Iochom Zsolt
Author: Iochom Zsolt

Iochom Zsolt az Irodalmi Rádió szerzője. 2019-ben Csókszereda címmel jelent meg első verskötetem, amely 120 verset tartalmaz.  2024-ben jelent meg második verseskötetem (Sok a szó), újabb 120 verssel. Prózai írásaimból is nyomdafestéket látott a Mese csókkal c. kötet. E-könyvként jelent meg a Kék-Fehér Könyvkiadó gondozásában a Pofonok és csókok című novelláskötetem. Eddig mintegy 80 antológiában jelentek meg verseim, prózáim. --- A berlini fal 1989. november 9-i leomlása az egész világ számára egy korszak végét jelentette, számomra pedig egy újét, hisz ezen a napon születtem Erdély délkeleti szegletében, Kézdivásárhelyen. Iskolai éveimet a nagy múltú kantai Nagy Mózes Gimnáziumban és a Református Kollégiumban végeztem. Négy éven át főszerkesztője voltam a Református Kollégium diáklapjának, a Sulisok(k)-nak, ahol első verseim is megjelentek. 2008-2011 között a Sapientia EMTE csíkszeredai Karán végeztem kommunikáció és közkapcsolatok szakon. 2010 októbere-2017 novembere között újságíróként, fotó- és videóriporterként dolgoztam a Székelyhon hírportálnál és a hozzá tartozó nyomtatott újságoknál. 2015-ben fejeztem be mesteri tanulmányaimat kommunikáció és közkapcsolatok szakon. 2015-2018 között egyéni vállalkozóként különböző kiadványok, könyvek szerkesztésén, tördelésén dolgoztam. 2015-ben két versem jelent meg a Kortárs hangon c. antológia kötetben. Több versem is megjelent a Café Főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán. 2021-ben elnyertem a Selyemgyár Alapítvány irodalmi pályázatának fődíját. 2021 decemberében...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A leghűségesebb barát

Vannak napok, mikor létezni is oly nehéz, Csendben ülsz, merengsz, szemed csak a távolba néz. Nem kellenek már szavak, fájna megszólalni, Lelked csendben, reméled ez

Teljes bejegyzés »

Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »

Önarckép

Nukleon vagyok. Proton, neutron. Csepp anyagcsomó a végtelenben. Lám, parányi fénybe burkolódzom, hadd maradjak árva, észrevétlen.   Nyughatatlan ős erők sodornak vágyak, álmok, ösztönök terében;

Teljes bejegyzés »

Bemutatkozom, mint költő

Kisiskolás korom óta, amióta csak megtanítottak a betűvetésre, próbálkoztam versírással – mint szinte mindenki más. Én azonban mindig is azt éreztem, hogy számomra ez nem

Teljes bejegyzés »

Két utazó

Két utazó Egy ismeretlen, Mégis ismerős galaxisban, Keresik helyüket egy közös csillaghajón.   Messziről érkeztek, mint űrből a hullócsillagok. Két külön történet, Bennem mégis nyomot

Teljes bejegyzés »

Tátongó űrben

Tátongó űrben, haladsz előre, egyedül vagy, de nem zavar. csillagok néznek kérdezőn reád, hogy ez az ember mit is akar.   Bolygók forognak ellipszis pályán

Teljes bejegyzés »