-
Képíró Angéla
Írások
Pár szabad perc
Mikor az ég felöltözködik az alkony színeibe, felöltve lazacszínt, aztán egy mélylilát, jó volna a sorsot író kezet vakmerőn lefogni, vagy elszakítani a párkák fonalát....
Minden a semmi közepén
Nincs szükség szavakra. Nehéz megírni téged. Állócsillag alakjában bírod a mindenséget. Anyám vagy, apám vagy, húgom, nővérem, bátyám, a föld teremtő erője, jéghideg, sima...
A hídon túl
A híd felett a nap szikrázva szórja lángját, megbotlik benne férficipők lábnyoma. A hídon át dobognak sietős lépések, mellettük elmarad padok egész sora. ...
Minden csillag együtt áll
Tenyeredben érthetetlen hieroglifák és vonalak, amiket csillagjegyed rajzol át. Mondják… Önjelölt bölcsek és ismeretlenek vállalják, hogy téged, ha akarod, megfejtenek. Mert minden ott áll:...
Egyszer volt
Csak napok voltak egy régi világból, zenével, illattal, aprócska sebekkel. Betakaróztak jóillatú csenddel, áttetsző fátyollal, lehullt levelekkel. Kopott bőrborító alatt nyűtt lapot őriz még...
Virágzó tavasz
A vadszilvafa reggel matt flitterekkel szórja tele a tavaszi kabátokat. Aranyvessző ragyogása borítja be a zöldellő sétányokat és parkokat. Puhára bélelt bakancsok kitaposták már...
Esti kaland
Kert alján füstszínű lidércek osonnak, bundájuk hullámzik, hólében tocsognak. A hold rója útját, amíg távol járnak, s ha kell, utat mutat a tévelygő párnak. ...
Vasárnap délután
Nem fénylő tavasz még ez, de már nem is tél, a kis konyhákra félhomály borul, márciust ír a naptár, így mégis másként száll a liszt...
Víz tükrén hintázik a fény
Víz tükrén hintázik a fény, apró csillámok ringatóznak itt, meg ott. Úgy lebegnek, mint egy álom, amit valaki még csak félig álmodott. Nyomuk arany...
Menj tovább
Elszabadult lovak tajtékos sörénnyel vágtatnak tova és versengnek a széllel. Nincs karám, istálló, semmilyen akadály, nyargalnak sebesen, mert futniuk muszáj. Lehunyt szemed mögött csak...