Bőrszövetem alatt hosszú lomb – erek Szépen körbefutnak szívtől szívig Kapcsolódni könnyű, míg nincsenek sebek És míg a szeretet nem felnőttes, mély hit.   Megszeretni...

Itt most minden lépésnek helye van. Mozdul a csend is, kerget, Tapad, nyúlik – bevon. Az égiek üzennek. Én itt, te ott, köztünk a fény,...

Cseresznyeillatú csendeddel Takarom be magam. Eltűnök valahova, valakiért, Mozdíthatatlan függöny lesz hajam, Testkaréjom olvadt dísszé válik, Langyos fényedben reszketek Magába vesz szívem szüntelen, A végtelen...

  Beleharapok az Almáspitébe; Benne van az ősz Magasztos igéje. A meleg zsibbadás, Álmodozás ébren Lüktetés, csillogás Hideg verítékben. Sok édes – hulló szó; Termés-zuhatag...

  Van egy részem – vagy egészem? Zavaromban nem tudom Mely fekete, és szúrós Mint vizekben a sulyom. S nem lehet engemet Szabadítani tőle Mert...

Lépéseim árván konganak: Egy. Kettő. Sakktábla – arcodat rózsaszirmokkal rejtem el, Meddő csended átlényegül – hagyom. A csillagokat válaszul Fonott hajamba tűzöd: három. Érintésedben elidőzök,...

Testem maroknyi a végtelen sötétben, De lelkem puha tenyeredbe simul. Elveszett vagyok a világ csendjében, De te befogadsz, és létem kivirul. Színüveg vagyok, apró és...

Repülök… Akár a kósza vágyak, Vagy a gondok, mik messze szállnak S az emlékek, amik nem fájnak Csak alkotói a keserű magánynak.   Repülök… Mint...

A szelíd emberek Csendben lázadnak, Nincsen „csupa – szín”, Sem sebhelyek, Se tétovaság, látszatnak Behódolás. Csak a kín,   Hogy hallgatni kell, És a jelekből...

Zuhanok hangtalan, Belső zajom halványodik, S magam Rajzolom tenyerem vonalait: Szeretek.   Arcom kivirágzik, Szívem keringőt jár, S játszik Bennem, velem a fény Itt nincs...