A novella eredetileg a Néprajzi Múzeum Vágatlanul című pályázatára készült, ahol azt kérték, hogy a kiállítás képei közül válasszunk egyet és keltsük életre egy történettel....

Amikor lehajolok, hogy felhúzzam a bakancsomat, és elkezdem bekötni a cipőfűzőt, már arra gondolok, hogy most ismét egy időutazásra indulok. Oda távozom, ahol minden kezdődött....

Nem zászló a vállon, nem hangos szó, nem egy út, ami könnyen járható, hanem haza, amely ott kezdődik, ahol a lelkünk csöndje érződik. Ott van...

A kövek alatt, a vízbe veszve, egy konzervdoboz hallgatott. Oldalán rozsda virágzott, mely testébe vörös sebet fakasztott. Eső kopogta az esti zsoltár szavait, a horpadt...

Egy japán teaceremónia emlékére…   gondos érintés zöld levél a csészében – egy belső béke * aranyló porban végtelen erő lakik – elmét fényesít *...

Állok a limesen, itt, hol a Duna ködbe vész, lassú tükrében az ég gondjai növelik terhem. Fegyver a csípőmön, észre sem veszi már a kéz,...

Lassan halkul bennem minden régi dallam, ami egykor benned otthonára talált, most csak visszhang járja át az üres falam, amit a szívem csöndje fáradtan fölvált....

A falon függ egy régi, néma kard, pengéjén halvány múltak fénye ég, nem csillog már, mint harcok hajnalán, de súlya őrzi minden esküjét. Markolatán megkopott...

Reggel a tér még álmos, csend honol, a macskakőn lassan ébred a zaj, kávéillat száll a nyitott teraszon, és minden arcon egy ismerős mosoly. A...

lehunyt szemekkel tapintsd ki a semmiben ‒ ahol minden van *** legyél a csended belső hangod kísérje ‒ végtelen utad *** az univerzum szűnni nem...