Sisa Richárd: A csikóhal és a szitakötő A habok nem menthették meg egymást. A széttöredezett hullámok zabolátlanul zuhantak össze. A hullámok merőkanál markukkal markánsan igyekeztek...

Sisa Richárd: Álmomban két darázs voltam Hullik a hajam. Azt mondják, hálátlan gyermek voltam. Olyan tűzről pattant, néhai bosszútól száraz szájjal vetik elém ezt, mintha...

Sisa Richárd: Árva  Felhőt les Fannika.  Testét csalafinta ívbe csavarva kihajol az ablakon és a vándorló felhő-népet álmosan csodálja. Szállnak, szállnak a felhők pamacsosan. Földimogyoró szeme opálos...

Sisa Richárd: Az ég leszakad (Ars poetica II.) Az ég leszakad, kilöknek. Körülötted zsongás, nem érted, még nem. Mindenki siet, rohan. Néha köszönnek, lepacsiznak, futva...

Sisa Richárd: Kopogó cipők a hóban    A táj puha csendjét kettő alak zúzta szét. Egy fiú és egy lány lépkedett egymás mellett, miközben lábaik a fehér hó dunyháján nyomokat hagytak.    . Mindenki...

SISA RICHÁRD: ELVESZNI A LEVENDULÁSBAN 1. Rész: Mag A Köztársaság újonnan hatalomra kerülő pártja, a Tiszta Párt sajtóközleményben ismertette legelső törvényének lényegét: „A feketebőrű állampolgáraink...

Sisa Richárd: A semmi éneke 1. Felvonás: Egy hang A recsegő falevelek megszaggatott bőrét durva agyarakként döfték át a gereblye pengéi. A száraz levelek egymásra...

Sisa Richárd: Szaftos húsdarabok   A nép dühöngő elefántcsordaként lepte el a főváros utcáit. A lázadók üvöltését már távolról visszaverték a sötéten magasodó bérházak silány falai....

 A ragadós vér megduzzadt és őrjöngő folyóként árasztotta el a feldúlt szántóföldeket, ahol egymást ölték az emberek. A háború tomboló viharként robbant ki, a katonák...