User banner image
User avatar
  • Vallyon Miklós

Írások

Utolsó

Mélyről tör fel a sóhaj, Egy törött lélek sóhaja, Gyötörte bánat, rég múlt idők, Reményt adó csaló szerelme, Reménytelen csaták, Alkudozók szélhámos kegyelme, S mint...

Memento

Mint régi, meg kopott köntösöm, Úgy húzom magamra ismét csalfa, Szélhámos szerelmed, Foltos, kopott, csenevész, De akárhogy is még mindig az enyém, S mi az...

Maradt-e

Mi végtére látsz te engem, barátnak, bolondnak, vagy csak furcsa idegennek? Tudtam-e adni vagy elvenni tőled? Hagytam-e nyomot, mit feledni nem lehet? Tudtál-e tanulni, meg...

Őr torony

Ott áll kint a végeken, Benne strázsál együtt, A magány és a félelem, Kíváncsi, árgus figyelő szemekkel, Pásztázzák lelkem határait, Ne léphessen be rajta semmi,...

Szirtek szélén

Szirtek szélén, Láblógatva, Csak bámulok a Semmibe, Meg tehetném, De nem teszem, S élvezem de Mennyire, Méla búsan, Szótlanul, Orrom is csak Lógatom, Felhők felett,...

Tisztulás

Opálos fátyol mögé bújik a napfény, nem égeti szemem, templomok harangjainak kórusa is lecseng, ahogy fáradt lelkem pihentetem, a fákon galambok hangja búg, a folyó...

A puszta

Hullámzik a távol, reszket a horizont, tücsök bogár csendes, madár sem visong, Tarló forró fövenye, mit forgószél felsöpör, porfelhőt kavarva, majd csendesen leül, Szomjazó gulya,...

Fogva tart

Még a levegő is nehéz, Ahogy nézek a nyitott ablakon, Még mindig téged várlak, Lassan ki nyújtom karom, Várom, hogy megfogd, megérintsd, Zsibbadt, remegő újjaim,...

Lépteim

Nehezek a szavak, Nem is mondok semmit, Majd beszélnek helyettem, Távolodó lépteim, Hogy mennyit adtam, S mi az mi maradt, Nézd meg jól, S döntsd...

Elejtem

Ahogy a Platánok vedlik, Öreg, kinőt köpenyük, Úgy dobom le magamról én is, Múltam nyüveit velük, Egyenek, rágjanak mást, Nekem elég volt, Ki dobok minden...
Megosztás
Megosztás
57