Kedves Attila!
Nagyon tetszett a versed. Mesterien játszol a szavakkal, képekkel. Szófordulataid, mint „a szél csonttalan ujjaival..” vagy , „mint elhagyott harangtorony, üres visszhangokban…” máshoz nem hasonlítható, egyediek.
Gratulálok, és kívánom hogy további ilyen színvonalon írt alkotások kerüljenek ki tollad alól(vagy , ha akarod számítógéped szövegszerkesztője nyomán)!
Üdvözlettel
Izsó Antal
Köszönöm az olvasást és a hozzáfűzött megjegyzésed.Valóban , amikor írtam szinte lubickoltam a témában és a sok ellenszenves önkritikus fordulatok kifejezések szövésében.
Köszönöm a gratulációt is!
Szeretettel
Tonió
Néhány perce reagáltam MÚlt, Jelen, Jövő című versedre.Most itt hozzászólásodban, hasonló pontosabban azonos gondolatokat írsz le.Egyetértek minden szavával.
Köszönöm, hogy elolvastad versem, és köszönöm a hozzászólásod.
Szeretettel
Tonió
Már-már ismerősként csengenek vissza soraid, amivel csak mindenben egyet tudok érteni, talán azért azt nem merném kijelenteni, hogy a jövöt is , mint még „elérhetetlent” ebbe a kategóriába kellene sorolni. Versed akár Ars poetica-nak is megfelelne.
Szeretettel
Tonió
Mivel találva éreztem én is magam, kötelességemnek tartottam hozzászólni.Amit írtál az első részben az csak téged dicsér, hogy az olyanokat, mint én is buzdítsd, jókedvre derítsd és az élettet másképp szemlélésre próbálsz írányítani.Ezt azok nevében is köszönöm, akiket még írásod érint.Valóban így kell az éleet nézni, ahogy leírtad, különös tekintettel azoknak, kik nem tudják, hogy még mennyi idő adatik meg számukra itt e világban, hiszen kenyerük javát már bizony elfogyasztották. Ezt a pozitív szemléletet aztán írásod végére feladod, és te is a „MI” hibánkba estél.:” Még írnék, de kinek?” mondatod tanúskodik erről.Nem kedves Rita neked, írónak az a feledatod, hogy írj, és bízzál, hogy maradnak még aki kmajd elolvassák. Én arra kérlek ne csüggedj, míg élek olvasni foglak!
Szeretettel
Tonió
Milyen igazat szólnak versed sorai.A szónak ereje van.Jobban meg kellene gondolnunk mit ejtünk ki szánkon. Kimondott szavainkért felelősséggel tartozunk, ránk is visszahullhaaenak.Annak ellenérE, HOgy Bár a közmondás ÚGY TARTJA A SZÓ ELSZÁLL, AZÍRÁS MEGMARAD. Manapsága szónak is van súlya!
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita !
Tetszett a versed. Szép, találó hasonlatokkal fejeztél ki igazságokat.A gyémánt által csiszolt gyémánt, majd a kavics és gyémánt szembeállítása is elnyerte tetszésem.
Más, nem ezzel a verssel kapcsolatos megjegyzésem: szinte nincs olyan nap, hogy ne jelentkeznél új verssel sokszor nem csupán itt, hanem ezen kívül még a Face bookon is! Rendkívül termékeny alkotó vagy, írígylem a bő írói vénád!Sokszor előfordul, hgy egyszerre több versed is megjelenik és bár szeretnék hozzásólni mndegyikhez, ez nem mindég sikerül, annyi időt vennéne el hdozzáazólásaim.Itt és most kérek tőled elnézést, hogy vannak olyan újkelető közreaott verseid, melyek alol a hozzászólások között nem akadsz a nevemre.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Valóban, én sokkal szerényebb vagyok a versbeli embernél.Ha ezt világosan látod és nem csupán bizonytalanul magad kérdezed erről, akkor rendben a van a dolog. HA NEM LÁTOD, HOGY NEM ÉN VAGYOK A VERSBELI, AKKOR BAJ VAN.
Ettől függetlenül köszönöm, hogy elolvastad és hozzászóltál.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Tetszett rövid, de velős tartalmat hordozó versed! Két igazságot is kimondtál, amivel egyetértek: Kortól függetlenül is lehet lobogó lánggal szeretni, a másik: a lobogó lánghoz tűz kell, a tüzet ehhez táplálni kell szintén kortalanul igaz!
Kedves Attila!
Nagyon tetszett a versed. Mesterien játszol a szavakkal, képekkel. Szófordulataid, mint „a szél csonttalan ujjaival..” vagy , „mint elhagyott harangtorony, üres visszhangokban…” máshoz nem hasonlítható, egyediek.
Gratulálok, és kívánom hogy további ilyen színvonalon írt alkotások kerüljenek ki tollad alól(vagy , ha akarod számítógéped szövegszerkesztője nyomán)!
Üdvözlettel
Izsó Antal
Kedves Rita!
Köszönöm az olvasást és a hozzáfűzött megjegyzésed.Valóban , amikor írtam szinte lubickoltam a témában és a sok ellenszenves önkritikus fordulatok kifejezések szövésében.
Köszönöm a gratulációt is!
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Amit leírtál az öszről és a régi nyarakról, akár én i írhattam volna.Köszönöm hozzászólásod!
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Néhány perce reagáltam MÚlt, Jelen, Jövő című versedre.Most itt hozzászólásodban, hasonló pontosabban azonos gondolatokat írsz le.Egyetértek minden szavával.
Köszönöm, hogy elolvastad versem, és köszönöm a hozzászólásod.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Már-már ismerősként csengenek vissza soraid, amivel csak mindenben egyet tudok érteni, talán azért azt nem merném kijelenteni, hogy a jövöt is , mint még „elérhetetlent” ebbe a kategóriába kellene sorolni. Versed akár Ars poetica-nak is megfelelne.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Mivel találva éreztem én is magam, kötelességemnek tartottam hozzászólni.Amit írtál az első részben az csak téged dicsér, hogy az olyanokat, mint én is buzdítsd, jókedvre derítsd és az élettet másképp szemlélésre próbálsz írányítani.Ezt azok nevében is köszönöm, akiket még írásod érint.Valóban így kell az éleet nézni, ahogy leírtad, különös tekintettel azoknak, kik nem tudják, hogy még mennyi idő adatik meg számukra itt e világban, hiszen kenyerük javát már bizony elfogyasztották. Ezt a pozitív szemléletet aztán írásod végére feladod, és te is a „MI” hibánkba estél.:” Még írnék, de kinek?” mondatod tanúskodik erről.Nem kedves Rita neked, írónak az a feledatod, hogy írj, és bízzál, hogy maradnak még aki kmajd elolvassák. Én arra kérlek ne csüggedj, míg élek olvasni foglak!
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Milyen igazat szólnak versed sorai.A szónak ereje van.Jobban meg kellene gondolnunk mit ejtünk ki szánkon. Kimondott szavainkért felelősséggel tartozunk, ránk is visszahullhaaenak.Annak ellenérE, HOgy Bár a közmondás ÚGY TARTJA A SZÓ ELSZÁLL, AZÍRÁS MEGMARAD. Manapsága szónak is van súlya!
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita !
Tetszett a versed. Szép, találó hasonlatokkal fejeztél ki igazságokat.A gyémánt által csiszolt gyémánt, majd a kavics és gyémánt szembeállítása is elnyerte tetszésem.
Más, nem ezzel a verssel kapcsolatos megjegyzésem: szinte nincs olyan nap, hogy ne jelentkeznél új verssel sokszor nem csupán itt, hanem ezen kívül még a Face bookon is! Rendkívül termékeny alkotó vagy, írígylem a bő írói vénád!Sokszor előfordul, hgy egyszerre több versed is megjelenik és bár szeretnék hozzásólni mndegyikhez, ez nem mindég sikerül, annyi időt vennéne el hdozzáazólásaim.Itt és most kérek tőled elnézést, hogy vannak olyan újkelető közreaott verseid, melyek alol a hozzászólások között nem akadsz a nevemre.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Valóban, én sokkal szerényebb vagyok a versbeli embernél.Ha ezt világosan látod és nem csupán bizonytalanul magad kérdezed erről, akkor rendben a van a dolog. HA NEM LÁTOD, HOGY NEM ÉN VAGYOK A VERSBELI, AKKOR BAJ VAN.
Ettől függetlenül köszönöm, hogy elolvastad és hozzászóltál.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Tetszett rövid, de velős tartalmat hordozó versed! Két igazságot is kimondtál, amivel egyetértek: Kortól függetlenül is lehet lobogó lánggal szeretni, a másik: a lobogó lánghoz tűz kell, a tüzet ehhez táplálni kell szintén kortalanul igaz!
Szeretettel
Tonió