User banner image
User avatar
  • Vallyon Miklós

Írások

Én

Festett képek körbevesznek, minden más csak ámulat, úgy érzem már alig élek, kissé terhes ez a változat. Szám sarkából, véres foltként, lassan csöpögnek a szavak,...

Mint a zongora

Sarokban a kopott zongora, porlepte mocskos padló, szebb időket látott harmónia, ócska színpadon törött palló. Megannyi emlék, szerelmes szót zengő sanzon, zengő, pörgő billentyűk, lélek...

Titkod

Itt ég bennem titkod, mit bíztál rám óvatlan. Égeti, kínozza lelkem, a kimondatlan szó, mit karmoló ördög, kaparja torkom, kimondatlan, szótalan. A szó. A kimondatlan....

Egy korty

Ismerős az íz, ahogy végig égeti a torkomat. A zamat. A füst. Az a kéjes nyers erő, oldódik az érzelem, a gátlás, eszét veszti az...

A bakónak

Úgy szakadt rám az alkony, mint serdülő koromban, anyám nevelő pofonjai. Váratlanul, súlyosan. S mint gyötrődve a tehertől, magam után húzom árnyékom, számsarkában még a...

Sorsom koldusa

Pocsolya ízű bort iszom, fölöttem csillagok hada zokog, s még hidak alatt alhatom, sajgó sorsom korholom. Koldusbotra jutok én is, s ölelem majd körbe a...

Ölelni vágylak

Ölelni vágylak, s csókokkal hinteni, érezni kezed melegét, szemedben elveszni. Téged kívánlak, semmit érő időmből, még a tétlenség, kibuggyan fejemből. Itt lenni velem, vagy lenni...

Múló idő

Múló idők árnyai, vödörbe gyűjtött emlékek, kandikálnak kifelé belőlem, mint pincében kihunyó fények. Elhalványult idő, reményteli ifjúság, ócska foszlott emlékkép, romlott mulandóság. Kötélen szárad ingem,...

Egész

Tudod, van az életem, amiről azt hittem, hogy egész. Úgy gondoltam ez így jó, szép kerek, nincs benne hiányzó rész. És ekkor jöttél te, mint...

Itt jársz

Hallom, visszhangzik, minden lépted zaja, ahogy itt jársz a fejemben. Minden apró mozdulattal, mit bennem teszel, szívem van tele. Te észre sem veszed, ahogy lelked,...
Megosztás
Megosztás
55