🙂Köszönöm, Rita ! Ügyesen szőtted bele a szavakat a versbe – és az utolsó sorral még a koronát is feltetted rá !🙂🌷

Köszönöm, Rita, hogy elolvastad ! Bonyolultak az emberi kapcsolatok, és még annál is bonyolultabbak. Legalábbis én így tapasztaltam és így látom magam körül. Jól tudjuk, hogy a kommunikáció kimondott és írott formája, az csak minimális formája a kommunikációnak. A többi mind testbeszéd, és ami a felszín alatt energia és rezgés szintjén zajlik. 🫧

Hm…Rita…szégyennek nem szégyen – de tény, hogy a társadalom ez irányban nem igazán elfogadó, nem igazán megértő.🔆

Kedves Rita, 🙂 bizony, a türelem (= tűr elem), fontos erény. Türelmetlenséggel, sürgetéssel, kapkodással sok szépnek induló pillanatot vagy akár kapcsolatot el lehet rontani. Viszont, a másik fél részéről sem korrekt, ha túl sokáig várat, mert az idő mindenkinek telik.Valahol az arany középút lenne tán az ideális.
Üdv : Erzsébet🌷

Köszönöm szépen, Rita !🌷Élvezetes volt megírni is.🙂

A már megszokott (nem elemi) minőség…
🙂

Kedves Dóra, sikerült szépen megfogalmaznod ezeket a keserű, fájdalmas tapasztalásokat. Ki-ki döntse el maga, megéri – e, a választ senki helyett nem adhatjuk meg.
Üdvözlettel : Erzsébet.🙂

Kedves Rita, a versedben szépen megfogalmaztad, ami a régebbi generációk kérdéseit, tapasztalásait, megéléseit illeti. Ha nem is mindenkiért, de sokakét, ez biztos !🙂
Üdv : Erzsébet.

Kedves Rita,🙂köszönöm a hozzászólásod, bizony, a szerelem nem ésszerű döntés, csak jön és vagy valami szép fejlődik általa, belőle, vagy a lelkünk üdvét veszi el jó időre…
Üdv : Erzsébet🙂.

Köszönöm szépen, Rita !😊
(Az emojikat megírtam már a te versednél. lásd „Levélszőnyeg”)