Kedves Rita!
Általában tényleg igaz, hogy egy megtörtént eseményt később, idővel máképp és általában megszépítve látunk vissza.A szép fiatal vonások eltűnnek, az idő elcsúfihatja ezeket a szép vonásokat.A versben szereplő régi lány, Éva piszkos ruhája nem azért piszkos, mert hanyag, lusta nem törődik vele, hanem valószínűleg azért, merta sors meghucolta, valószínűleg munka és otthonnélkülivé lett.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Valóban, ahogy írtad, ez a bizonyos első párizsi látogatásom(1976) felejthetetlen emlék marad.A te emléked egy teljesen más, ezzel össze nem hasonlítható kategória:első gyermeked szemének megpillantása.Igen, nyilván egy anyának megrendítő lehet egy ilyen esemény és emléke kitörölhetetlen.
Szeretettel
Tonió
Köszönöm, hogy elolvastad.Én is így vagyok vele, szeretem a hóesést! Gyerekként, különösen nagy élmény volt,kiálltam a szabadban , két kezem kitárva, forogva üdvözöltem a szálló , kavatgó hópelyheket.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Érzelemdús verset írtál a nagy ellenmonndásról, a nagy igazságtalanságról. a test esendőségéről, fizikai romlásáról és az érzelmek szembenállásáról.Hajlamosak vagyunk a kevésbé suzép testben jelentkező igaz változatlan érzéseket kevésbé, vagy egyáltalan nem értékelni.Kevesen vannak, akik az érzelmek nagyságát ekkor is értékelni tudják.
Szeretettel
Tonió
Érzékletesen írod le ennek a csúnya hónapnak a hangulatát. Borzongok, nncs is kedvem kimenni, viszont jó ötleteket kaptam tőled.Vörösbor, filmnézés, régi fényképek.. Köszönöm, máris megyek keresek pár régi képet.A vörösborral még várok, kicsit korán van hozzá, de majd este bepótolom.
és bizony, bizony már most tudom, hogy amit a végén írtál az nagyon igaz:”talán visszasírnádmég ezt a novembert ezerszer.”
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita !
Köszönöm a válaszul írt szép élíraihangú versed, ami visszhangként felel az én veremre. És valóban keresni kell azokat, ha csak egy ilyen is van, akik megértenek bennünket, így könnybb slviselni a korunkból fakadóan gyakrabban jelentkező egészségügyi problémákat.
íszeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Köszönöm részletes, és elgondolkodtató hozzászólásodat.”::viszonylagos függetlenség mellett élnikét embernek, jobb, mint egyedül lenni” Igen elfogadom, alószínűleg igazad van.Én még az egyedüli életet nem próbált am, ezétz íom ezt a „valószínűleg”-et.A tanácsod, hogy fessek valami szépet a szürkéből megkszönöm és majd igyekszem jó piktor lenni.
Szeretettel
Tonió
Milyen igaz, amit írtál.Valóban mi már csak „cigarettavégek” vagyunk, és nem tudjuk ez effajta életnek is még hány napja adatik meg számunkra.és az is igaz, hogy a közösség, a rs nygyon fontos számznkra. de szeintem ezt akármelyik ember elmondhatja magáról függetlenül krától.
Szeretettel
Tonió
Köszönöm a hozzászólást.Valóban a versben leírt tél lassan már csupán a papíron és emlékezetünkben él, akik már elég idősek vagyuk, és még volt szerencsénk mwgélni az efféle telet, hogy volt hó, és a tél még valónam tél volt.
Szeretettel
Tonió.
Kedves Rita!
Általában tényleg igaz, hogy egy megtörtént eseményt később, idővel máképp és általában megszépítve látunk vissza.A szép fiatal vonások eltűnnek, az idő elcsúfihatja ezeket a szép vonásokat.A versben szereplő régi lány, Éva piszkos ruhája nem azért piszkos, mert hanyag, lusta nem törődik vele, hanem valószínűleg azért, merta sors meghucolta, valószínűleg munka és otthonnélkülivé lett.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Valóban, ahogy írtad, ez a bizonyos első párizsi látogatásom(1976) felejthetetlen emlék marad.A te emléked egy teljesen más, ezzel össze nem hasonlítható kategória:első gyermeked szemének megpillantása.Igen, nyilván egy anyának megrendítő lehet egy ilyen esemény és emléke kitörölhetetlen.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Köszönöm, hogy elolvastad.Én is így vagyok vele, szeretem a hóesést! Gyerekként, különösen nagy élmény volt,kiálltam a szabadban , két kezem kitárva, forogva üdvözöltem a szálló , kavatgó hópelyheket.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Érzelemdús verset írtál a nagy ellenmonndásról, a nagy igazságtalanságról. a test esendőségéről, fizikai romlásáról és az érzelmek szembenállásáról.Hajlamosak vagyunk a kevésbé suzép testben jelentkező igaz változatlan érzéseket kevésbé, vagy egyáltalan nem értékelni.Kevesen vannak, akik az érzelmek nagyságát ekkor is értékelni tudják.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita !
Érzékletesen írod le ennek a csúnya hónapnak a hangulatát. Borzongok, nncs is kedvem kimenni, viszont jó ötleteket kaptam tőled.Vörösbor, filmnézés, régi fényképek.. Köszönöm, máris megyek keresek pár régi képet.A vörösborral még várok, kicsit korán van hozzá, de majd este bepótolom.
és bizony, bizony már most tudom, hogy amit a végén írtál az nagyon igaz:”talán visszasírnádmég ezt a novembert ezerszer.”
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita !
Köszönöm a válaszul írt szép élíraihangú versed, ami visszhangként felel az én veremre. És valóban keresni kell azokat, ha csak egy ilyen is van, akik megértenek bennünket, így könnybb slviselni a korunkból fakadóan gyakrabban jelentkező egészségügyi problémákat.
íszeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Köszönöm részletes, és elgondolkodtató hozzászólásodat.”::viszonylagos függetlenség mellett élnikét embernek, jobb, mint egyedül lenni” Igen elfogadom, alószínűleg igazad van.Én még az egyedüli életet nem próbált am, ezétz íom ezt a „valószínűleg”-et.A tanácsod, hogy fessek valami szépet a szürkéből megkszönöm és majd igyekszem jó piktor lenni.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita!
Köszönöm az olvasást és a hozzáfűzött hozzászólást.Szívemből szóltálOsztom inden szavad!
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita !
Milyen igaz, amit írtál.Valóban mi már csak „cigarettavégek” vagyunk, és nem tudjuk ez effajta életnek is még hány napja adatik meg számunkra.és az is igaz, hogy a közösség, a rs nygyon fontos számznkra. de szeintem ezt akármelyik ember elmondhatja magáról függetlenül krától.
Szeretettel
Tonió
Kedves Rita !
Köszönöm a hozzászólást.Valóban a versben leírt tél lassan már csupán a papíron és emlékezetünkben él, akik már elég idősek vagyuk, és még volt szerencsénk mwgélni az efféle telet, hogy volt hó, és a tél még valónam tél volt.
Szeretettel
Tonió.