így, ötven év távlatából, én már tudom, hogy mi, miért és mennyire hagyott nyomot az én életemben. e nyomok egy része írásban is megmaradt – megmaradhatott. néhány ilyen írásomat közreadtam itt, mert úgy gondoltam, úgy gondolom, hogy szinte mindenki átesett, átesik, valahogy túljut azokon az érzelmi hullámokon, amin most te is.
mutatok néhányat az én emlékeim közül, hogy érezhesd, más is megkínlódik időnként a szerelemmel, a csalódással, a magánnyal…
a „kapcsolat” életre szóló tiniszerelemként indult, életre szóló kamaszszerelemmé fejlődött és életre szóló szakítással zárult, pont ötven évvel ezelőtt…
régebbi írásaim jellemzően hosszabb levelek – „lírikus esszék” – részei, részletei, vers-szerű „betétei”, címük érzelmi eszenciákként születtek – születnek…
köszönettel: Gábor
hát igen.
nekem például többféle, ilyen – olyan ezért – azért erre – arra várakozás is kijutott anno, s persze párszor más – más pamlagon (na jó: ágyon) …
pár dolgot átéltem.
azt hiszem, én értem.
értem, és megértem.
üdvözlettel: Gábor
„Csendben elmereng,
lassan már dereng,
enged, ki szeret,
boldog így lehet”
… csendben boldog így lehet…
üdvözlettel: Gábor
kedves Klaudia,
szomorúan olvasom ezeket a szomorú verseket.
így, ötven év távlatából, én már tudom, hogy mi, miért és mennyire hagyott nyomot az én életemben. e nyomok egy része írásban is megmaradt – megmaradhatott. néhány ilyen írásomat közreadtam itt, mert úgy gondoltam, úgy gondolom, hogy szinte mindenki átesett, átesik, valahogy túljut azokon az érzelmi hullámokon, amin most te is.
mutatok néhányat az én emlékeim közül, hogy érezhesd, más is megkínlódik időnként a szerelemmel, a csalódással, a magánnyal…
https://irodalmiradio.hu/2024/07/15/buneim-csomagja/
https://irodalmiradio.hu/2024/06/24/egyszer-meg/
https://irodalmiradio.hu/2024/06/10/tria-funera-harom-temetes/
https://irodalmiradio.hu/2024/06/28/judith-es-kekszakall/
https://irodalmiradio.hu/2024/06/26/uzenet-new-message-arrived/
Gábor
köszönöm szépen! Gábor
a „kapcsolat” életre szóló tiniszerelemként indult, életre szóló kamaszszerelemmé fejlődött és életre szóló szakítással zárult, pont ötven évvel ezelőtt…
régebbi írásaim jellemzően hosszabb levelek – „lírikus esszék” – részei, részletei, vers-szerű „betétei”, címük érzelmi eszenciákként születtek – születnek…
köszönettel: Gábor
hát, úgy tűnik, lehetni lehet (egyeseknek sikerül), de nem igazán érdemes. a végén hiányozni fognak az eldobott-kiirtott-elnyomott érzelmek-érzések.
üdvözlettel: Gábor
pláne a végén nem…
üdvözlettel: Gábor
hát igen.
nekem például többféle, ilyen – olyan ezért – azért erre – arra várakozás is kijutott anno, s persze párszor más – más pamlagon (na jó: ágyon) …
🤭 🤫, Gábor
most kicsit elszégyelltem magam…