kedves Zoé, úgy tűnik, megint egy húron pörgülünk…

köszönettel: Gábor

adok. kapok. s közben mindig voltak, mindig vannak padok…

üdvözlettel: Gábor

kedves Rita,
„kedves trillája egészen szívemig hatol”…

de tényleg. üdvözlettel: Gábor

🙋

van két lapos, meg egy görbe,
azon járunk, körbe – körbe…

hm. játéknak jó. de én például a természetes (emberi) intelligencia műveit kicsit többre tartom.
pláne, ha figyelembe veszem, hogy pár év múlva, ha nem vigyázunk, el is tűnhet a HI (Human Intelligence) sz

kedves Mindenki, kedves Fiatalok: vigyázzunk, mert ha így megy tovább, névtelen és értéktelen humanid rabszolgánk leszünk…

NE HAGYJUK! (please).

Gábor

az éremnek, úgy hírlik, három oldala van. én az egyik kilapítottat ismerem. s alighanem mostmár így is marad…
köszönettel: Gábor

ennek az „egyetlen megoldás” -nak a nevében földrésznyi ember esett már áldozatul (kiírtották őket), például dél- és északamerikában. nem volt még elég?

így igaz. de akad egy másik kérdés is: ha egyszer meghalt, miért kísértget, szólongat még mindig?

kedves Zita,

én valahogy úgy tapasztaltam, hogy sohasem az jött vissza, aki elment. s talán jobb is így. mert mi magunk sem vagyunk már többé azok, aki voltunk…

üdvözlettel: Gábor