Sűrű álomba zuhansz
Íme, az Idő és a Tér,
köztük magasságok és szakadékok.
Ma éjjel megszületik és lehull egy csillag.
Lent nem szédít a mélység,
hadd hulljon ez a csillag eléd.
Nem rendül a föld, egy szikla se moccan.
Az örök emberiség oltalmazva körülvesz,
és százszor széthullt arcok szemhéja alatt
sűrű álomba zuhansz, az éjbe csukódva.