Akiből a harang szólt
Bár durva, esetlen nyelven, de szüntelen téged dicsért,
te mindig megígért és mindig meggyalázott szép új világ.
Csak az ő hangján volt valódi rólad az ének, ha tökéletlen is.
Mikor a harang szólt belőle, egy hang szólt hozzánk a szerelem hevével.
Ahogy a vihar élvezi tombolását, ő úgy szerette a felzengő harsonák szavát.