Leomló kövek

Mint könnyű köd fátylán keresztül, látom,
hogy sétálsz a végtelen parton és megállsz a sziklák alatt.
Bár messziről hangzanak szavaid,
hallom, amit mondasz, de most nem tudok megfelelni rájuk…
Kövek gyönge omlása zuhatag csattogássá sűrűsödik,
de a végső vallomás helyett csak árny borong,
s csupán a dermedt hold mögötti térben hallani,
hogy a kövek miként zuhannak.

 

Következő vers >