Amit el nem mondhatott

Csupa mosoly, látom izzadt arcát fényleni,
bármilyen bánatot könnyű szívvel visel.
Mit el nem mondhatott, most azt vágyja felidézni.
Vágyódó, csöndes, fájdalmas varázslat ez.
A neszekre figyel feszülten, mint sólyom:
íme, a nyírfa, csupa halk nesz az árnya…
Ilyen bizalmasan mit suttog a csillagoknak,
s áloműző hatalma honnan eredhet?

 

Következő vers >